A lassan hagyománnyá váló éves áttekintés, avagy lássuk, mi
történt velem 2012-ben.
Január elsején Vadnán voltam, ugyanis Chozzal és a
barátaival ott ünnepeltük a szilvesztert. 13-án volt az egyéves évfordulónk.
Elkezdtem önkénteskedni a Nap klubnál (kizárólag önző érdekekből, mindenféle
lelkesedés nélkül, és nem is valami hosszú ideig) és letudtam az összes
vizsgámat, átlagosan elég jó eredménnyel.
Február elején Hajdúszobolszlón töltöttünk Chozzal pár
napot, az tényleg varázslatos volt. 7-én Szaharék meghívtak magukhoz a Tu
bishvat ünneplésére. Egyik hétvégén meglátogatott minket Ren, a családdal pedig
kimentünk Angyalira, ahol kivételes módon befagyott a Duna, így gyalog
kelhettünk át rajta. Ismét töltöttem Vadnán pár napot, részt vettem – immár
másodjára – a görög katolikus bálon. Ebben a hónapban megvolt az első
Erasmus-tájékoztatóm, elhatároztam, hogy pályázok, és nem kis szenvedéssel és
idegeskedéssel meg is írtam a szükséges dokumentumokat. Elkezdtem angolórára
járni Szilvihez, nyelvtudásom javítása érdekében. A chozos Valentin-nap után
rosszul lettem az éjszakai buszon, innentől kezdve még sokáig törtek rám
időszakos rosszullétek, ami különböző orvosok meglátogatásával, vérvétellel és
gyógyszerszedéssel járt.
Márciusban leadtam az összes Erasmus-papírt, első helynek
Amszterdamot, másodiknak Utrechtet pályáztam meg. Egy hétvégét dolgoztam a
Symában ruhatárosként. Elmentünk egy családi síelésre, sajnos a késői időpont
miatt alig volt már hó. Megünnepeltük Eszter és Petra születésnapját, valamint
apuval és Chozzal elmentünk az immár hagyománynak számító geocashing
teljesítménytúrára is.
Áprilisban végre kihirdették a pályázati eredményeket,
megtudtam, hogy mehetek Amszterdamba! Amennyire örültem neki, legalább annyira
be voltam tojva tőle. Elkezdtem részt venni az egyetem kérdőíves
Budapest-kutatásában, ami ugyan részemről kudarcba fulladt, de jó tapasztalat
volt. Anyu vett nekem egy négyalkalmas jógabérletet, úgyhogy ebbe a sportba is
belekóstoltam. A hónap végén Vadnán töltöttem a hosszúhétvégét, ragyogó idő
volt, jó volt pihenni, lazulni, találkozni a többiekkel.
Májusban betöltöttem a 20-at. Inkább letört ez a tény,
mintsem felvidított, de mindenki nagyon kedvesen köszöntött fel és tündéri
ajándékokat kaptam. Töltöttünk egy hétvégét Agárdon. Megkezdődtek a vizsgáim.
Jelentkeztem a TátKontúr olvasószerkesztőjének, de végül nem kaptam meg az
állást. Voltunk Chozzal Stephen Marley koncerten a ZP-ben.
Június elején Gábor alaposan kiakasztott, de erre ne is
pazaroljunk több szót. Befejeztem a vizsgaidőszakomat, eddigi legjobb eredménnyel,
és pár nap múlva utaztam is Vadnára, ahol egészen a hónap végéig maradtam, és
nagyon jól éreztem magam: pihentünk, voltunk a Szelesi-tónál, tabuztunk a
garázsnál, kirándultunk…
Július a mozgalmas nyári programok jegyében telt, és bizony,
szinte végig Chozzal voltam… Először EFOTT-ra mentünk fesztiválozni, ahol
fantasztikusan éreztük magunkat, aztán töltöttünk pár napot Balatongyörökön is
egy reggae-fesztivál féleségen. Vigyáztam egy hetet Petrára, aztán megint csak
Chozzal voltam, jó hosszú ideig, Bükkszentkereszten, ahol sokat pihentünk,
filmeztünk, voltunk a gyógynövény-napokon, lovagoltunk, és meglátogattak minket
Cseccék is. Ebben a hónapban volt a másfél éves évfordulónk is.
Augusztusban elmentünk egy családi nyaralásra Demjénbe:
bejártuk Eger környékét, egy napra, Szilvásváradra Choz is csatlakozott
hozzánk. Ozorára nem mentem idén, de bosszankodva követtem végig a fesztivál
tönkretételét. Utolsó otthon töltött napjaim egyikén meglátogattam Esztert és
Gézut új, közös lakásukban, és találkoztam Rennel és Shizuval is. Az augusztus
20-át még együtt töltöttem anyuékkal és Chozzal, másnap, 21-én pedig belevágtam
az Erasmus-kalandba: repültem Amszterdamba! Az első héten rengeteg mindent
sikerült elintézni: elfoglaltam a szobám, jelentkeztem a helyi hatóságoknál,
nyitottam bankszámlát, vettem biciklit, részt vettem egy körbevezetésen az
egyetemen, edzésen a sportcentrumban, „holland” vacsin, holland nyelvórán, az
ESN hétvégén (városnézéssel, bulikkal, scavenger hunt-tal), bemutatkozott a
faculty-m és a buddym, Lisa. Kiérkezésem első napján megismertem Hannaht,
akivel azóta elválaszthatatlanok vagyunk.
A szeptemberem elég mozgalmas volt (elég csak a
blogbejegyzéseim számát tekinteni). Meglátogattam a Zaanse Schans-t, voltam egy
Sunday bruch-on Jane-nél, folyosótársaimmal kitakarítottuk a konyhát.
Elkezdődött a suli, heti 2x2 tanóra, mellette elkezdtem rendszeresen eljárni a
sportcentrumba. Megismertem Hannah német barátnőit, együtt elmentünk Markenbe
biciklitúrára, este filmeztünk egy szabadtéri moziban. Főztünk közösen kínai
kaját, elmentünk bulizni is az Odeonba, de onnan fél óra után kidobtak minket.
Ezt nem hagytuk annyiban, jártunk a rendőrségen feljelentést tenni, aztán
levezetésképp meglátogattuk a város eldugott templomát. A folyosótársakkal
rendeztünk egy közös „culture dinner”-t, és egy héttel később együtt ünnepeltük
meg Ekaterina szülinapját is. Voltam shoppingolni a Primarkban a csajokkal,
tettünk egy egynapos kirándulást Utrechtbe, főztünk mexikói vacsit és elmentünk
egy kalózbuliba is.
Kissé fájdalmas lesz megírni ezt a hónapot, de essünk túl
rajta. Október elején három napra meglátogatott Choz, és tényleg borzasztóan jó
volt együtt, örültem, hogy jött, és szomorú voltam, mikor elment. Megnéztük a
várost, sokat fotóztunk, végigjártuk a Heineken Experience-t és voltunk a Hemp
Museumban is. Az együtt töltött szép napok ellenére (és bánom, hogy ennyire
gyorsan, de egyszerűen így jött ki) szakítottam vele október 18-án. Ezután
minden erőmmel igyekeztem a vizsgáimra koncentrálni, amiket sikeresen meg is
írtam. Voltam pár táncórán, de egyik sem nyűgözött le, így nem mentem el több
alkalommal. A vizsgák után jutalom gyanánt voltam a Dam téri vidámparkban,
buliztam a Melkwegben, ettünk indiai kaját Hannahval és Kathival,
shoppingoltunk, elmentünk Hágába. Azután elkezdődött a második periódus, és
meglátogatott a családom.
November elején az egész családom meglátogatott, nagyon
örültem nekik, és persze annak is, hogy végigjártam egy csomó múzeumot velük: a
Rijksmuseumot, a Van Gogh Múzeumot, az Anne Frank Házat, a Gyémántmúzeumot és a
Némót láttuk együtt. Eljöttek hozzám az Uilenstedére is, elvitték pár holmimat,
cserébe finomságokat hoztak nekem. Később jártam Rotterdamban, 18-án
végignéztem Sinterklaas megérkezését. Az egyik órámra prezentációt készítettünk
– nem volt egyszerű, de szerencsére jól sikerült. A folyosón 22-én, barátokkal
24-én ünnepeltük meg Hannah szülinapját. 23-án pedig Brüsszelbe mentem a
szülinapossal, és igaz, hogy holtfáradtak voltunk a nap végére, de mindketten
nagyon jól éreztük magunkat!
Összességében elmondható, hogy az évemre ez az egész Erasmus-dolog nyomta rá a bélyegét. Egyértelműen hatalmas kaland szeptembertől, de előtte is a pályázás, a felkészülés... És hát rengeteget voltam Chozzal a kiutazás előtt, teljesen össze voltunk nőve. Ismét el szeretném mondani, hogy nagyon bánt, hogy fájdalmat okoztam neki, és lehetett volna ezt az egészet sokkal okosabban is intézni - de így jött ki. Hálás vagyok minden vele töltött percért, mert tényleg boldoggá tett. Remélem, hogy a fájdalom hamarosan elmúlik, de a szép emlékek megmaradnak. Én tudom, hogy helyesen döntöttem.