2012. május 27., vasárnap

Eurovíziós dalverseny

Olyan versenyről van szó, amelyet idáig csak fél füllel követtem - minden évben tudtam, ki a magyar induló, aztán ki győzött - de nem igazán néztem a műsort. A családom viszont minden évben odacuppan a képernyő elé, és idén csatlakoztam is hozzájuk. Nagyon élveztem a dolgot. Nagyon-nagyon jónak találom a dalverseny koncepcióját, azt, hogy az európai országok közösen rendeznek egy versenyt, ahol mindenki megismerheti kicsit a másikat. A dalok között a fogadó ország (idén Azerbajdzsán) kerül bemutatásra rövid snittekben - az is olyan gyönyörű volt, hogy szinte kedvem támadt odamenni. És a szervezés, a műsorvezetők hozzáállása, mind-mind azt sugallja, hogy Európa közösen vesz részt ebben, és minden ország partner.

A végső szavazásnál csalódtam picit, mert akkor elég jól látszott, hogy a tehetségnél, a jó daloknál majdhogynem többet számít, hogy a szomszédos országok egymásra szavaznak, szinte 100%-osan előre megjósolható módon. Magyarország a 24. helyen végzett ( a 26-ból) mivel csak Romániától és Szerbiától (meg talán még valakitől) kapott néhány pontot, valószínűleg a határon túli magyaroknak hála.

Az viszont tény, hogy a győztem, Svédország nem a komaságtól kuporgatta össze pontjait: toronymagasan, több mint száz ponttal előzte meg a második helyezettet, és nem véletlenül: a daluk tényleg fantasztikus volt. Apu nagyon büszke magára, mert előre megjósolta, hogy ez lesz a győztes dal :)

Tehát annak ellenére, hogy a facebookon sok olyan kommentet olvasok, amiben szidják az egésznek az aljasságát, én a versenyt egy nagyon szép ötletnek tartom, ahol igenis szerepe van a tehetségnek is. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése