2012. július 2., hétfő

Patrick, Kvothe és társaik

Még karácsonyra kaptam Rentől és Shizutól A bölcs ember félelmét, ami A szél neve folytatása, amit még Gábortól kaptam, és jó pár éve olvastam el. Nagyon nagyon tetszett, de fel sem tűnt, hogy megjelent a második kötet. Még jó, hogy Ren észrevette! Mikor már nagyjából végeztem a vizsgáimmal, elkezdtem újraolvasni az első kötetet, hogy képbe kerüljek, és mikor végeztem, nekiláttam a másodiknak. Tegnap olvastam ki, és ez is nagyon tetszett, majdhogynem űrt érzek, hogy végeztem vele. A harmadik kötet még nem jelent meg. Az írót (Patrick Rothfuss) ismerve üldögélni fog még rajta darabig. De azért most kicsit utánanéztem a honlapján. Sajnos semmi hír a harmadik kötetről, még említés szintjén sem. Viszont megtaláltam ezt, amin jót nevettem (viszont a megértéshez ismerni kell a könyvet):


Meg ezt is találtam Patrick Rothfuss blogjában (lásd a fenti linket), amin jót mulattam:


There should be a word for that. I think we have a hole in the language. We need a word for something that feels more significant that it actually is. Or perhaps something which is only significant in that it possesses a feeling of significance beyond any practical value or purpose.


I think the word should be…. hygapean. Maybe just ‘agapean?’ Can you adjectiveize “agape?”


Is adjectiveize even a word? It should be. Adjectiveate?


Either way, I’m pretty sure I’ve just invented at least one word up there. So I can cross that off my list for the day.


I think ‘hygapean’ is the right way to go though.


Pronunciation: Huh Gape Ian. Emphasis on the first syllable.


Proper usage: “I used to have a crush on her, but it turns out my attraction was primarily hygapean.”


“Look at this hygapean rock I found.”


There. Now each of you has to use it at least once today and we’re all set.

2 megjegyzés:

  1. Szimpatikus ez a fazon, lehet, nekem is olvasnom kéne tőle? ::)

    VálaszTörlés