2013. augusztus 5., hétfő

Orsi úton...

Orsi ma elrepült Izraelbe. Reggel az egész család kikísérte a reptérre, és még pár osztálytársa is kijött - milyen rendesek! Itthon Orsi többszörösen átélte, amit én Amszterdam előtt: három óriási bőröndöt pakolt tele, egészen kiürítette a szobát, még a falakról is levett pár dolgot amit magával vitt. A szoba most már csak az enyém, a BK tábor után át is fogom rendezni az egészet, pakolok, dekorálok, mintegy ezzel a  rítussal is jelezve magam felé, hogy Orsi tényleg elment. :(

Tegnap volt Mimi és Andris szülinapjának ünneplése, már akkor is volt kis pityergés, búcsúzkodás. Orsi még a nyaralás előtt elbúcsúzott a barátaitól, bevásárolt, pakolászott. Ha minden igaz, a gépe már leszállt Tel Avivban. Most hivatalosan is aliyázónak számít, vagyis migránsnak. Mivel Izrael nagyon erős hangsúlyt fektet "a zsidók országa" képre, ezért aki zsidóként emigrál, sok előnyben részesülhet. Orsi is ingyen repül ki, és több cuccot vihet magával, mint más. Az ügyeit központilag segítenek neki elintézni, és kap egy egészen szép kezdőtőkét is. Egyelőre Szahar nagyszüleinél fog lakni. Októberben kezdi az ulpán-t, vagyis a héber nyelvtanfolyamot, ami öt hónapos és szintén ingyenes, akkor átköltözik majd egy kollégiumba. Ha minden igaz, akkor a tanfolyam után, jövő ősszel kezdheti majd el az egyetemet. Szahart még nem hívták be katonának, feltehetőleg arra valamikor decemberben kerül sor, addig pedig számos alkalmassági teszten kell túlesnie. Így hát most több hónapot tölthetnek még együtt.

Orsit egyébként itthon felvették az egyetemre: a BGF-re, turizmus és vendéglátásra, angol nyelven, államilag finanszírozott képzésre. Mikor kiderültek a ponthatárok, minden osztálytársa örült, csak ő sírta el magát. Nem számított rá, hogy felveszik, de lejjebb vitték a ponthatárokat, és különben is, nagyon jó érettségit írt. Ő is és persze az egész család is bánkódott, hogy elszalasztja ezt a lehetőséget, mert persze nem fog beiratkozni. 

Sajnálom, hogy Orsi elment, nagyon fog nekem hiányozni. Anyuék is nagyon aggódnak, de azt hiszem nagyon-nagyon rendes tőlük, hogy hagyták ezt az egészet. Magdolnagyi borzasztó mérges miatta, minden alkalommal mikor nála jártam elmondta, mennyire nem ért egyet ezzel a döntéssel. Tény, hogy Orsi most rengeteg áldozatot hozott Szahar miatt. Vannak olyan aggodalmaink, hogy a jövőben is inkább alárendeli majd magát Szahar akaratának, és nem is lesz majd saját élete. Én azért azt hiszem, Orsi nagyon okos lány, aki igenis ki fogja járni az egyetemet, és megtalálja a maga helyét Szahar nélkül is, és hiába rettegnek ettől a szüleim, teljesen kizárt, hogy pár éven belül gyereket szüljön. :D

Szaharról és Orsiról mindig eszembe jutott Gábor és én, és sokáig aggódtam azon, vajon szakítanak-e, és akkor Orsi hogy fogja magát érezni. Valójában viszont egy ideje már látszott rajtuk, hogy az ő kapcsolatuk más és sokkal erősebb, és tulajdonképpen annyira, annyira szép hogy kitartanak egymás mellett, és tényleg nem vágynak másra. Bízom benne hogy ez így is marad, és mindig boldogok lesznek együtt. :)

Ahogy nagyapám dörmögte egyszer nagyi panaszaira: Omnia vincit amor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése