2017. január 10., kedd

Nyelvek harca

Nemrégiben olvastam, hogy aki kétnyelvű, annak a fejében a nyelvek folyamatosan aktívak, és "versenyeznek" egymással. Azt hiszem, ez nem csak a kétnyelvűek esetében lehet így. Én úgy képzelem, hogy az én fejemben ott trónol a magyar nyelv, mind abszolút uralkodó, amikor azonban idegen nyelven szólalok meg, rögtön a képbe tolakszik az angol, s most már - áldozatos gyakorlásomnak köszönhetően - a német is. Angol Uraság természetesen még mindig egyeduralkodónak érzi magát a fejemben az idegen nyelvek között, ugyanakkor kicsit tart Német Kisasszony megerősödésétől. A két nyelv állandóan azon dolgozik, hogyan írja fölül a másikat, mindegy, milyen nyelven kívánok megszólalni. Így alakulhatnak ki az alábbi mókás helyzetek:

Anyu: Weißst du was das bedautet?
Én: Ja, natürlich understand ich!

Úgy képzelem, ilyenkor Angol Uraság diadalittasan a levegőbe bokszol, miközben húz magának egy strigulát egy képzeletbeli ponttáblán. Német Kisasszony bosszúsan toppant egyet. Az persze egyiküket sem érdekli, hogy én fogom a fejem a beégéstől.

És akkor még említsük meg a háttérben lustán lábat lógató Héber Úrfit is. Ő többnyire a színfalak mögött marad, csak néha bukkan elő, mondjuk olyankor, amikor beleütközöm valakibe az utcán, és csak annyi csúszik ki gyorsan a számon, hogy Szlicha! - fene tudja, ez miért ragadt meg bennem jobban, mint a bocsánat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése