2010. november 9., kedd

Ez legyen olyan... black.

A mai tánc csupacsupa örömhírben úszkált. :D
Kezdjük ott, hogy az utóbbi időben nagy parában voltunk Fanni miatt: ugyanis a tandíj, amit befizetett elkeveredett valahova, ő pedig elhagyta a bizonylatot és nem tudta igazolni, hogy valóban befizette a pénzt. A gazdaságin meg közölték vele, hogy vagy befizeti újra, vagy mehet a suliból. Szegény totál kivolt, és nem csak ő, mi is, hisz Fanni nélkül roppant volna csak meg igazán kis társaságunk. Ma már ott tartott, hogy még egyszer befizeti azt a pofátlanul nagy összeget, mikoris nekiálltak megkeresni, hogy csak megvan valahol az a pénz, és lám, negyedóra kutatás után meg is találták a bizonylatot. Na erre mondom én, hogy menjenek a fenébe. Viszont Fanni maradhat - ráadásul Gyula bá annó felajánlotta, hogy ha meglesz a pénz, a hibáért kárpótlásul fizeti az egész éves tandíját. Azt kell mondjam, Fannus überfaszán keveredett ki a történtekből. :D
A sikersorozat folytatódott, ugyanis Geri, a hiperszupetáncos ámde kissé vadállat tanár valamiért most nem taníthat minket egy darabig, a helyettesítője pedig király volt! Gábornak hívják, Amerikában volt egy csomót, onnan szedte a tudását, és egy kicsit négeres táncot tanított nekünk, egyből beleszerettem a pasiba meg az egész stílusába. *.* Remélem Geri hosszasan időzik valahol jó messze innen, mert én Gábort akarom! :D
Na és a balett. Magunkban elmormolt és kissé hangosabban az iskolavezetőség felé elsírt imáink meghallgatást nyertek, ugyanis Kati nénit kicserélték Norbival, aki rendes, követel, javít, megmutat, és kísérletet tett a nevek megtanulására is, amivel száz százalékosan belopta magát a szívembe.

Még egy napi poén: (facebook chat)


Én (az ELTÉről): nem ide járnak a világ legjobb pasijai .:).
Körmendi Tomi: hát igen én Szilágyis vagyok még:D.

LOL. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése