Choz hazament pénteken. Engem is hívott, de én inkább itthon maradtam azzal, hogy olyan rég voltam nyugiban egymagam, szeretnék kicsit pihenni, nem csinálni semmit, nem pedig vonatozni, cuccolni, meg mindig ott legyeskedni náluk, valahányszor hazamegy.
Rájöttem, hogy nem nekem való a semmittevés. Inkább rossz kedvem van, nem tudok mit kezdeni magammal. Néha egyáltalán nem zavar, hogy olyan messze van, néha meg nagyon hiányzik. Olyankor ez nem is szokott zavarni, ha Pesten van csak tanulnia kell, de mindig olyan vacak ha hazamegy nélkülem. :( És hiába jön meg kedden, ha másnap meg én utazom el.
Holnap halloweeni buli lesz, és mennek is rá a többiek. Én meg egy csomót vívódtam, elmenjek-e Choz nélkül. Hát végül nagyon úgy néz ki, hogy megyek, pedig Choz nem volt elragadtatva az ötlettől. És én is tartok tőle egy kicsit, mert szeretem, ha vigyáznak rám, és persze a többiek sem fognak sorsomra hagyni, de akkor is, ez más... És állítólag nagyon jó buli lesz, azért is megyek, de... nem tudom. És még be is kéne öltözni, és ezt is meg kell oldjam valahogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése