Nemrégiben megkaptam, hogy nagyon stresszes vagyok, amit legjobban a blogom tükröz, minthogy csupa negatív dologgal van tele. Szerintem ez egy óriási zöldség, főleg az utolsó bejegyzéseim egyértelműen pozitívak, ráadásul elég csak egy pillantást vetni a címkefelhőre, a "Fent" címkék több mint duplaannyian vannak, mint a "Lent"-ek. De ha már így alakult, akkor írok is egy kicsit arról, milyen is a hangulatom mostanában. :)
Azt el kell ismernem, hogy továbbra is ingadozó, van, hogy néha rosszabb a kedvem - főleg ha éppen megjött, ami elég rejtélyes, mert eddig nem tapasztaltam, hogy a biológia bármilyen módon hatással lenne a hangulatomra - de alapvetően nagyon sok minden van, aminek örülhetek. Az előző hónapban dolgoztam itt-ott, úgyhogy most van valamennyi pénzem, és hogy a munkák véget értek, szabadidőm is. :) Az egyetem nagyon lájtos, úgyhogy egészen sok időm volt most Bálinttal találkozni. Hétfőn nála aludtam, és átlustálkodtuk az egész keddet: későn keltünk, utána még pihiztünk, aztán elmentünk a Városligethez - eredetileg az ő szemvizsgálata miatt, de az hamar véget ért, úgyhogy utána sétáltunk egy nagyot a napsütésben az őszi lombok alatt. :) Pénteken színházban voltunk, megnéztük a Férfiagyat a Tháliában - egyszemélyes darab, Csányi Sándor filozofál a női és férfi lélekről. Nem volt rossz, de azért jobbra számítottam, nem igazán hangzott el semmi újdonság, nagyon megmaradt a darab a "a nők vásárolnak és nem készülnek el időben - a férfiak focimeccset néznek és söröznek a haverokkal" szinten. Tegnap pedig kirándulni voltunk, igaz, nem ott, ahová eredetileg terveztük, de így is jól sikerült a nap, este pedig mindenkit levertem smallworld-ben. :P A héten még sportolni is volt időm, kétszer voltam táncon, kétszer pedig elmentem futni a Czakóra, 20 kört mentem, ami részemről óriási teljesítmény :D
Egyébként kicsit továbbra is szétfolyósak, rendszertelenek a napjaim, amit nem annyira szeretek, és néha olyan, mintha nem is én irányítanám a dolgokat, hanem csak minden megtörténne magától. De azért fokozatosan kezdem összeépíteni magamat, úgy érzem, kezdem megtalálni a személyiségemnek azokat a darabkáit, amik valahol tavasz táján elvesztek. O.o Lehet, hogy az autogén tréning is segít valamit. A lényeg, hogy bár vannak bennem bizonytalanságok, azért minden teljesen rendben van, nem változtatnék semmit, és úgy érzem, jó vágányon haladok valami távoli cél felé. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése