2011. március 17., csütörtök

PPPT, azaz Pszichológia prezentáció

Tavaly decemberi bejegyzéseim között akad, amelyekben a pszichológiáról írok, emlékszem, akkor szerencsétlenkedtem azzal, hogy egy hét alatt olvassam el azt az iszonytatóan vastag könyvet, amiből vizsgáztunk - mivel az órák olyan rettenetesek, hogy nem jártam be rájuk.
Ezt a jó szokásomat továbbra is tartom, mert idén is szerencsénk van a tárgyhoz és a tanárhoz (pszichológia2 néven, sőt, jövőre szociálpszichológia is lesz - azt hiszem, a jó példája annak, hogyan lehet az izgalmasból is rettenetesen unalmasat varázsolni) és szerencsére olyan időpontban van, hogy vígan kihagyható. Viszont kaptam fülest, hogy irtó kevesen járnak be, baj lesz, be fog rágni és szívat majd vizsgán. Lehet csinálni prezentációt, sőt, megajánlott jegyet ad rá. Előadsz 45 percben, lehet társsal is, elolvasol pár könyvet meg kicsit dolgozol vele, és voilá, máris megúsztad az év végi cécót ("Mégis miről szól ez az óra?!") - A hülyének is megéri.
Lényeg a lényeg: Előadok jövő szerdán Herczeg Diával a társas viszonyokból. Ma készítettük el a prezentációt röpke két és fél óra alatt, előtte pedig elolvastunk pár könyvet és tanulmányt, amik főként rém unalmasak voltak, de egyet közülük hihetetlenül jónak találtam (Berne: Szexuális játszmák). Sajnálom is, hogy nem találtam meg a neten, belinkeltem volna, vagy legalább idézek belőle, mert nagyon szórakoztató és érdekes. A lényeg, hogy aki teheti és épp unatkozik, olvassa el.
Gondoltam, bemegyek szerdán az előadásra, mert idén még nem tettem ott tiszteletemet - nézzük meg, hol a terem, hogy működnek a dolgok, hogy szerepel az első prezentáló. A 115 főből, aki felvette a tárgyat, 17 volt bent. De mikor késve bementem, még csak 14-en voltunk. Ez azért nagyon, nagyon elszomorító. De legalább nem kell félnem jövő héten, hogy tömegek elé állok ki. Különben is, ahogyan olvashattam, közönség előtt egész másképp viselkedünk, mert...

Na, csak ennyit akartam mára. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése