Pont egy hete volt az a bizonyos Geris musical edzés, amiről írtam. Hát a mostani másképp zajlott, szépen beálltam úgy hogy igenis lássam magam a tükörben (ha már a ritka tükrös teremben vagyunk, használjuk ki, ugye) és egész jó táncunk volt, és még élveztem is. Az óra végén sorcserét rendelt el, én meg legelöl bemutattam egy zanyálást egy kényesebb mozdulatnál, de olyan gyorsan pattantam fel és folytattam, hogy Geri a feltartott hüvelykujjával honorálta. :D Sőt, most hogy látom, mit csinálok, azt hiszem nem is vagyok olyan béna... ^^
A balett: a hanyatló ág mifelénk. Igazából közutálatnak örvend, egyesek már be sem járnak rá. Tény, hogy Panni nénivel sokkal jobb volt, de azért ez mégis túlzás. A legfőbb kritika Kati nénivel szemben az, hogy keveset beszél, nem javít eleget, nem veri ki belőlünk a munkát. De ha valaki tudja, mi a dolga, akkor igenis tud dolgozni, végülis nem Kati néni emeli a lábam és nem is ő fog helyettem spárgázni. Mondjuk azt hiszem, az én szerencsém az, hogy nagyon szeretem a balettet. Hétszűnyű kapanyányimonyók is tarthatná, szerintem az sem szegné kedvem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése