2011. június 26., vasárnap

Hétvége

Péntek délután volt a Szilágyiban Zsuzsa néni búcsúztatása, ugyanis volt ofőm nyugdíjba megy. Erre meghívtak meglepinek engem és Pálmát. Pálmáról én sem tudtam, csak ott láttam hogy jééé, te is itt vagy, és örültem neki, mert pont egy éve, a banketten láttam utoljára. Azóta szakácskodik, és elég fura volt vele beszélni, mert mintha megkomolyodott volna, vagy csak lehet, nekem tűnt úgy, mindenesetre kicsit zavarbaejtő volt társalogni vele. Zsuzsa néni örült nekünk, és ott maradtunk a tanári lakomára is, ami a kisudvaron zajlott bográcsolással, palacsintával, tortával, gyümölccsel, úgyhogy jól belaktam, mielőtt hazajöttem volna fogadni Chozt, aki visszatért hozzám Borsodból ^^

Még péntek este elsétáltunk a Clark Ádám térre, ahol felépett a Tűztánc. Elég nagyszabású produkció volt, profi néptáncosok és egyéb modern táncosok járták több mint egy órán keresztül, és a zene se volt semmi! Érdekes hangszerelés, brácsától kezdve dobon, zongorán és szaxofonon át gitárig minden volt benne, magyar népdalokat dolgoztak fel a 21. század embere számára emészthetően. Egy leányzó énekelte a szólót, a tipikus magyar dallamokat, és itt jön a vicc, volt még ugyanis a zenekarban egy háromtagú vokál, az "African voices": kizárólag fekete nőkből állt, akik afrikai dallamokat búgtak a magyar nótákba, és a harmónia így is tökéletes volt. A legjobban az tetszett, mikor az énekesnő épp szép hazánkat dicsérte a dalban, alatta meg ment a vokál: "Oh Mama Africa". :D

Szombaton lementünk Angyalira, és Choz megtapasztalhatta, mennyire flúgos a családom, ugyanis itthon hagytuk a telek kulcsait, és két órát ácsorogtunk a parton, míg apu fordult egyet. A hatalmas szél és a gyenge teljesítményű motor miatt a szigetre jutni is igazi küzdelem volt, de ott már rendben ment minden. Elvégeztünk néhány kerti munkát, de jutott idő pihenésre is. Petrát nem igazán lehetett lekoptatni, kihasználta, hogy úgy nyuzigálja Chozt, ahogy akarja, de nem baj, mert legalább megszerette ^^

Érdekes, hogy még sose hoztam senkit Angyalira, de ez érthető, elvégre nem szoktunk Orsi nélkül lejönni. Jó volt, csak rövid, meg persze fárasztó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése