Hannah szülnapja(i)

Elmaradtam a blogolással, pótoljuk is gyorsan.

Hannah-nak szülinapja volt múlt csütörtökön. Ebből az alkalomból hajnali kettőkor kilopóztam a folyosóra, és kidekoráltam némi segítséggel az ajtaját lufikkal. Nagyon jól nézett ki, és nagyon örült neki reggel, mikor meglátta.
Mindkettőnknek óránk volt, és csak késő délután találkoztunk megint, amikor is együtt elmentünk bevásárolni. Vettünk sok-sok kaját-piát estére, és el is készítettünk mindent a konyhában. Sütöttünk brownie-t (ezúttal nem égett el, és tökéletes lett) kipakoltunk egy csomó chipset, körtébe fogpiszkálót szúrtunk szőlőszemekkel, így lett belőle süni. Az este a folyosón lakóknak volt szervezve, ha nem is mind, de szépen lassan beszállingóztak, és nagyon jó estét töltöttünk együtt. Emlékszem hogy egy idő után egészen komoly dolgokról is beszélgettünk, például Tomról kiderült, hogy a következő félévben összeköltözne a barátnőjével itt Amszterdamban, és egyébként úgy érzi, hogy már eléggé kiélte magát, és pár éven belül megállapodna és családot alapítana. Ekaterinának pedig a barátja megkérte a kezét, mikor Párizsban voltak pár napot - ott is volt az ujján a gyűrű - viszont a válaszadással egy évet várhat.

Jó sokáig fent voltunk, és meg is állapítottunk Hannah-val, hogy rossz ötlet volt a születésnapja másnapjára jegyet foglalni Brüsszelbe. Még meg is próbáltuk megváltoztatni, de természetesen már késő volt. Hajnali kettőkor feküdtünk le kicsit spiccesen, és hatkor keltünk is fel - a pénteket Brüsszelben töltöttük, erre majd szánok egy külön bejegyzést.

Szombaton folytatódott Hannah ünneplése, este ugyanis a nem-folyosós barátok jöttek a konyhánkba: Kathrin, Nessie, Helena, Kathy, Antje. Megint rengeteg kaja volt, sütöttünk Apfelstrudelt, bagettet, volt olajbogyó meg süti meg egy csomó rágcsálnivaló. Aztán kiderült, hogy kb. mindenki vacsorázott az összejövetel előtt, mert nem gondolták, hogy kaja is lesz, úgyhogy végül a kaja felét én faltam fel szerintem. Az volt a terv, hogy bulizunk. Először be akartunk menni a városba, de egyre kevesebb embernek volt kedve hozzá, aztán azt találtuk ki, hogy csak lemegyünk a Caféba, végül addig-addig telt múlt az idő, hogy nem mentünk sehová, csak beszélgettünk, aztán jó későn elmentünk aludni.

Azt hiszem, Hannah nagyon élvezte a születésnapját. Ajándékba írtam még neki egy kártyát. Leírtam neki azt az érdekességet, hogy gimis németórákon (és később angolon is) mikor leveleket kellett írnunk, az én címzettem mindig Hannah volt. Ez kicsit vicces, nem tudom már hogy jött. Emlékszem hogy a fiú osztálytársaim egymásnak írtak mindenféle marhaságot, de én inkább választottam egy képzeletbeli barátot, ő volt "Liebe Hannah",  és szerintem vagy több száz levelet kapott tőlem. Tulajdonítok a dolognak némi prófétikus jelentőséget :D
Hannah a legeslegjobb barátom itt, és mellesleg, abszolút is, minthogy eddig sosem voltam ilyen viszonyban senki nőneművel. Kb. minden nap találkozunk, együtt csinálunk dolgokat: utazunk, bulizunk, vásárolunk, bemegyünk a városba... vagy ha más nem, akkor csak közösen főzünk ebédet, és meglátogatjuk egymást némi pletykálkodás céljából. Mindig itt van nekem lelki támasznak, és remélem, én is tudok segíteni neki. Micsoda ócska tréfa a sorstól, hogy külön országokban élünk. Bár legalább szomszédok vagyunk.