Mikor már csillog-villog a lakás, és a fa is áll, nekiállok a plüssök előhordásának. Gyermekkoromból megmaradt karácsonyi szokás, hogy az összes plüssfigurát körbeültetem az ágyon (hátul a nagyok, elöl a kicsik, hogy mindenki lásson) középre egy kis műfenyő és néhány gyertya kerül. Ők is karácsonyoznak.
Szépen felöltözünk Orsival, bár sokáig úgy tűnik, anyu sosem fejezi be a pulyaszeletek megtömését. Végül elkészül. Kifésülöm Petra haját, aztán bezavarom a szobájába. Mi is csendben várjuk a Télapót, aztán csengettyűszó jelzi, hogy előbújhatunk. Meglátjuk a fa alatt az ajándékokat és természetesen lelkendezünk, de mielőtt rávetnénk magunkat, meggyújtjuk a csillagszórót, és éneklünk egy karácsonyi dalt. Aztán ajándékbontás!
Kaptam idén egy új telefont, mivel a régi tönkrement - ez nem volt nagy meglepetés, mivel együtt választottuk apuval. "Okos" darab, egyelőre még tanulmányozom és igyekszem kitapasztalni a működését, sajnos a technika nem mindig a legjobb barátom, de természetesen örülök neki ^^. Kaptam két könyvet (Popper Péter: Az élet sója, Sári László: Feljegyzések Lin-csiről) előbbi a zsidó vallásról, a zsidóságról szól, úgyhogy nagyon lelkesen fogom elolvasni, ha egyszer túl leszek a vizsgaidőszakomon. :D Kaptam két színházjegyet, laptoptartó furcsaságot, kis tatyót, Petrától kerámiacsigát, Orsitól gyűrűt. Mind nagyon szépek. <3
Ajándékbontás után vacsora. Anyu mindig valami különlegességet készít, és megkérdezi, hogy ugye akkor is szeretni fogjuk-e, ha elszúrta. Persze erre semmi szükség, mert sosem szúrja el. Idén narancslevest ettünk, utána pedig gesztenyés-ananászos pulykát párolt zöldséggel. Desszertnek bejgli és gyümölcsök. És mikor már mindenki gurul, játszunk valamit. Kaptunk új Dixit kártyákat, azokat próbáltuk ki. Játszottunk addig, míg mindenki be nem ért a célba, aztán lefeküdtünk aludni. Így leírva és újraolvasva, azt kell mondjam, tényleg nagyon idilli.
A másnap délelőttöt végigalszom, mikor felkelek, teszek-veszek egy kicsit, de csak semmi megerőltetőt. Anyu megint különlegeset főz, spenótos-sajtos harcsát (továbbra is nagyon finom). Apu azt mondja, ha miniszter lenne, kötelezővé tenné, hogy minden nap karácsonyi menüt kelljen főzniük a feleségeknek. A család nőtagjai ezt kevésbé támogatják.
Délután elmegyünk nagyihoz, jönnek Eszterék is. Nagyi mindenkit alaposan végigmér, egyes ruhákat kritizál, másokat megdicsér. Jaj annak, aki idő előtt bele mer majszolni a kikészített chipses tálakba. Végre tudok beszélgetni Eszterrel, nagy újság van: nyár végén összeköltöznek Gézuval. Valójában az esküvőjüktől kezdve a gyerekeik számán és nevén át az otthonukig mindent megterveztek már, úgyhogy nagyon szurkolok nekik, mert amióta én koppantam, minden szerelmespárért aggódom. A nagyi-féle karácsony elképzelhetetlen a "Weihnachten, Weihnachten steht for der Tür" kezdetű dalocska nélkül. Miközben ez a szám forog, újabb ajándékbontás kezdődik. Esztertől fülbevalót kaptam, Jutkáéktól egy tök jó elegáns szőrös tatyót, nagyitól harisnyát és fülbevalót - az utóbbi időben sok ékszert kaptam tőle, azt hiszem, jobb lesz szólni, hogy semmi szükség arra, hogy ilyen értékeket vegyen nekem, elvégre nem is járok én olyan gyakran bálba, hogy hordani tudjam.
A közös kajálás közben előkerülnek a politikai témák. Kicsinek nagyon untam, most már nagyon élvezem. Határozottan szórakoztató. Mostani témánk: Kihúzza-e Orbán még két évig? S ha nem, ki jön a helyére? Egymás szavába vágva, mulatságosabbnál mulatságosabb szitkokkal illetik a kormányt családom visszahúzódóbb tagjai is. Kicsit úgy érzem, mintha ez egyfajta szelep lenne, mint amikor mi a tanárokat beszéljük ki - a felét komolyan se gondoljuk, csak jó így levezetni a feszkót.
A gyerekek tévéznek is, mert ilyenkor megy a Télapu, A Shrek meg a Madagaszkarácsony. Későn érünk haza.
A ma délelőttöm már a készülődésről és a tanulásról szólt. Az ebédünk megint nagyon finomra sikeredett, délután mentünk Magdolnagyiékhoz. Nagyapa szerencsére egész jól van, és nagyon örült az újságnak, amit vittem neki. Csilla találta nekem, A Rajk szakkoli lapja, nagyapával készítettek interjút tavaly, de úgy tűnik, neki elfelejtettek küldeni belőle. Hát most elvittem neki, nagyon örült. Nagyi elmeséli néhány üvege történetét, aztán iszunk. Karácsonyi dal következik (hosszan, több versszakkal, apu föléénekli a másik szólamot, mert azt hiszi, mulatságos) aztán megint csak ajándékozunk. Nagyiéktól olyan szőrös lábmelegítőt kaptam. Fogalmam sincs, honnan vehették az ötletet, de nagyon tetszett, rögtön fel is húztam. Megy az új szőrös tatyómhoz. Irány Lappföld! Gabi minden évben, minden szülinapra és karácsonyra kozmetikumokat ad nekünk, mert az Oriflame-nél dolgozik. Meglepő változás volt, hogy idén pénzt kaptunk tőle. Tudom hogy ez nagyon sokaknál bevett szokás, de én szerintem sosem kaptam pénzt csak így családtagtól. Valójában kicsit rosszul is esett, nem értem mi a változás oka, de inkább nem foglalkozom vele. Végül is jól jön a pénz, bár most épp nem nagyon vagyok rászorulva. :)
Nagyinál már-már hagyományosnak mondható a húsos pite, a gesztenyepüré és az egyéb nasik. Kajálás közben megint eljön a politika. Mi lesz Orbánnal? Fogom a hasam a nevetéstől. Néha nagyapa mesél, mutat egy-két albumot, emléket a múltjából, abból az időből, mikor Görffy kollégista volt. Mindig tud valami újat mutatni.
Hazajövünk, ezúttal kevésbé későn. Bekockulok a gép elé blogolni. Holnap leutazom Vadnára, és csak január 2.-án jövök vissza. Akkor majd érkezik az évösszefoglaló bejegyzésem. Addig is kellemes december végi napokat mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése