Eseményjárás

Nagyon rossz blogíróvá váltam! Mentségemre legyen szólva, elfoglalt vagyok. Vagy mégsem? Nem, azt hiszem annyira azért mégsem. A szilveszter utáni első hétben ugyanis az égvilágon semmi dolgom nem volt, jó sokat pihentem, a reggelit rendszeresen kihagytam és rögtön az ebéddel indítottam... Az egyetlen aktív tevékenységem az volt, hogy megnéztem moziban a Life of Pi-t. Bár ha belegondolunk, ehhez is csak egy székben kellett ülni és bámulni a vásznat. A film egyébként jó volt, elsősorban a látvány volt igazán gyönyörű.

Az első órám, az Urban struggle most hétfőn volt, bementünk Hannah-val, és még aznap megkértük a tanárt, hogy írjon le minket a kurzusról, amit meg is tett. Ehhez némi bővebb magyarázattal kellene szolgálnom.
A 3. periódus - ellentétben az első kettővel - nem 8, hanem 4 hétig tart. Az óra viszont ugyanannyi kreditet - hatot - ér, ami 168 óra munkát követel. Amszterdamban tartózkodásom utolsó négy - sőt inkább három - hetében a következőket kellett volna megcsinálnom:
- elolvasni egy 423 oldalas könyvet (ellenőriztem, elég nagy méretű könyv)
- írni a könyv 3 fejezetéből egy egyenként 1000-1200 oldalas reader's reportot (egy fejezet kb 80 oldal) - és nagyon szigorú határidőre beadogatni őket
- kitalálni egy kutatási témát; evvel a témával interjút készíteni 2 emberrel, majd ezt az interjút legépelni és beadni; az interjúból következtetéseket levonni az adott témára vonatkozólag, ebből is írni egy beadandót, határidőre az egészet leadni
- 5 fős csoportokban kitalálni egy kutatási témát, terepmunkát végezni, és az eredményeinkről beadandót írni (melyben minden csapattag egyaránt részt vesz) mindezt természetesen az olvasott elméletek és eredmények kereteibe ágyazva
- A megfigyelésekről csoportban prezentációt tartani (két nappal a hazautazásom előtt).

Édesanyám talán megbocsátja, hogy ezek után úgy gondoltam, ez az óra inkább szívás, és leadtam. Tisztázzuk: nem vagyok az a típusú ember, aki meglóg a feladatok elől, sőt, szeretem is a terhelést, és ez az óra nagyon klassz tapasztalat lett volna. Vívódtam is, és bánt is kicsit, hogy leadtam. De nem bántam meg, hogy így tettem, mert ha vállalom, akkor tényleg folytonos tanulással és melózással, idegeskedéssel kellett volna eltöltenem az utolsó heteimet, anélkül, hogy lett volna időm arra, hogy megnézzek még helyeket a városban, élvezzem a hangulatot vagy azokkal legyek, akiket szeretek. Egy csomó olyan dolgot vártak el, amit még sosem csináltam - jó lett volna tanulni belőle, de pár nap alatt, határidőre megcsinálni valamit, amit még sosem csináltam, és azt sem tudom, hogy kell jól csinálni - az para. Különben is, most hazajöttem Orsi szalagavatójára - mikor visszamegyek, már csak két hetem lesz. Mindenképp igyekezni fogok hasznosan eltölteni, mert én se szeretek csak úgy tengni-lengni... És ott lesz nekem Hannah, együtt meg biztos kitalálunk valamit :)