Beköszöntött az újév! Hihetetlen optimizmussal állok hozzá, szerintem király lesz. Szimpatikus ez a szám: 2-0-1-4. Nem mintha kifejezetten sok jelentőséget tulajdonítanék a számoknak, de hát például az előző 13-as volt, nem is sikerült olyan jól. De ez egy szimpatikus év, bizony, határozottan az. És elég eseménydúsnak is ígérkezik.
A szilveszterem nem volt kifejezetten extra. Először Csengéhez mentünk fel Bálinttal, az jó volt, csendes, nyugis iszogatós-beszélgetős, aztán 10 körül átmentünk Julihoz. Na, itt már egészen más volt a hangulat, itt volt ez egész Wednesday Crew, sokan bezsúfolódva egy nappaliba, a dohányfüstöt vágni lehetett. Itt ünnepeltük az éjfélt, aztán még maradtunk pár órát. Az túlzás, hogy kifejezetten jól éreztem magam, de elvoltam. Hajnali kettő körül távoztunk, és a Margit hídnál találkoztunk Gáborral, Tomával, Gergővel, Nándival és Zsuzsival. Jó volt őket látni, bár sajnáltam, hogy Doki és Tacskó nem voltak velük. Sajnos kevés időt töltöttünk együtt, mert ők mentek tovább Pestre, mi viszont Bálinttal inkább a hazamenetel mellett döntöttünk. Utólag úgy érzem, többet lettem volna velük, és kevesebbet Juliéknál. De hát ez úgyis mindegy már. Azért az este abszolút tanulsága - amire egy kicsit későn jövök rá így 21 éves koromra - hogy a szilvesztert olyan emberekkel kell tölteni, akiket szeret az ember. Ha pedig ilyen nem nagyon akad, akkor egyedül kell lenni egy üveg pezsgővel, és kész.
Gábor délután mesélte, hogy a goabuliban, ahova mentek, összefutott Chozzal.
(Ha valaki kételkedne abban, hogy alvászavaraim vannak, nézze meg, hány órakor született ez a poszt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése